A talajmegújító mezőgazdaság szaknyelve több olyan kifejezést tartalmaz, amelyek a szakemberek és a kívülállók számára egyaránt újak vagy kevésbé ismertek. Szójegyzékünkben igyekeztük összeszedni a legfontosabb szavakat és kifejezéseket, és azokhoz rövid magyarázatokat írtunk. Reméljük, ezzel egyszerűbb lesz „ugyanazt a nyelvet beszélnünk”.
Agroökológia
Annak a tudománya, hogyan lehet ökológiai rendszerekre alapozni a mezőgazdaságot. Foglalkozik a fajok sokféleségével, a tápanyagok újrahasznosításával a gazdaságban és az egészséges, életteli talaj fenntartásával is.
Alkalmazkodás
Magába foglalja az emberi hozzáállás alakulását (és szakpolitikai változásokat) a környezet változásával szemben, például az egyre változékonyabbá váló időjárásra adott válaszainkat. Ilyenek lehetnek a viharoknak ellenállóbb épületekre vonatkozó, vagy az árvízveszélyes területek kiemelt védelmére hozott intézkedések. De a növénytermesztési technológiáknak, illetve a vetésforgónak is alkalmazkodnia kell a helyi éghajlat változásához.
Aquapónia / hidropónia
Az aquapónia a növénytermesztés kombinációja a vízi állatok tartásával, például halakkal vagy rákokkal, melyek ürüléke tápanyagként szolgál növényeinknek. A hidropónia szintén egy víz alapú rendszer, azonban állatok nélkül, egyedül a növénytermesztésre fókuszálva.
Beporzó
Méh, lepke vagy más rovar, illetve madarak, denevérek vagy más állat, amely a hím portokoktól a virágport a virágzó növények nőstény megfelelőjének bibéjére mozgatja. A szél is szolgálhat beporzóként. A beporzás útján megtermékenyülő növények gyümölcsöket, zöldségeket és magokat hoznak létre.
Biogazdálkodás / Ökológiai gazdálkodás
Olyan gazdálkodási mód, amely nem használ növényvédő szereket és műtrágyákat, hanem szerves trágyákat és természetes ágenseket alkalmaz. Kerüli az antibiotikumok és hormonok mesterséges formáit is.
Életközösség (biocönózis)
Fajilag változatos életformák csoportja, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra, függenek egymástól és egy területen élnek.
Fenntartható mezőgazdaság
Gazdaságilag megtérülő, környezetileg pedig hosszú távon nem romboló gazdálkodási technikákat fed. Bele tartozik a természetes vízkészletek védelme a szennyeződéstől és mesterséges anyagoktól, az emberséges és etikus állattartás, és a talaj termékenységének megőrzése a jövő generációi számára.
Humusz réteg
A talaj felső rétege, amelyet humusznak vagy termőtalajnak is hívunk. Ebben nőnek a növények, gyökereik, és tartalmazza a talajélet nagyrészét, ezen kívül szerves anyag, homok, agyag, és kisebb talajszemcsék alkotják.
Integrált növénytermesztési-állattenyésztési rendszerek
Olyan gazdaságok, amelyek egyszerre tartják az állatállományt szabad területen, valamint termesztenek növényeket; ezek a rendszerek előnyösebbek a szén megkötésének és az egészséges ökológia és talajbiológia fenntartásának szempontjából.
Kimerült vagy leromlott talaj
Amikor a talajban nincs már elég tápanyag a növényi élet fenntartására, vagy az erózió hatására eltűnt a termőréteg.
Klímatudatos mezőgazdaság
Olyan gazdálkodási módszerek, amelyek reagálnak az éghajlatváltozásra, ellenállóbbá téve a termelést az időjárással szemben, csökkentve és eltávolítva az üvegházhatást okozó gázokat a légkörből, miközben biztosítják a gazdálkodók jövedelmét is.
Komposzt
Szerves anyag, például levél, szármaradvány, amelyet összegyűjtöttünk, hagytuk lebomlani, és a talaj trágyázására és így a benne található biológiai élet megújítására használunk fel.
Min-till, forgatás nélküli művelés, csökkentett menetszámú művelés
A szántás teljes elhagyása és a talajt általában megbolygató vetéselőkészítő műveletek minél kíméletesebb alkalmazása a talajszerkezetre és a benne található életre nézve. Ide tartozik a rövidtárcsák, középmélylazítók és a maradványokat nem bekeverő kultivátorok alkalmazása.
Monokultúra
Egyfajta növény termesztése nagy területen, akár több éven keresztül.
Mulcs és mulcshagyó művelés
A mulcs magában talajtakarásra használt dolgot jelent, ami megvalósulhat többféle formában. A biológiai életet serkentő mulcshagyó művelés alatt azt értjük, amikor szerves anyagokból álló takarót, például növényi maradványokat hagyunk a talaj felszínén. Ezek között a levegő még szabadon áramlik, viszont véd az eróziótól és árnyékolja a talajt, a bomlásuk pedig emeli a komplex szerves tápanyagok tartalmát a talajban lakó élet számára.
No-till vagy direktvetés
A talajbolygatás szinte teljes elhagyása: a szármaradványok a talaj felszínén maradnak és csak vetünk-aratunk-vetünk-aratunk.
NPK műtrágya
Ez az érték gyakran fel van tüntetve a műtrágyák és feldolgozott szerves trágyák csomagolásán. Az N a nitrogén, a P a foszfor és a K a kálium vegyjele. Az NPK után százalékszámok állnak: ilyen arányban tartalmazza a termék ezt a három fontos tápanyagot. A műtrágya hátránya a szerves trágyákkal szemben, hogy perzselhetik a gyökereket, könnyen kimossa őket az eső a növény által elérhetetlen talajrétegekbe, és a nagy dózisban kiadott tápanyagok ellustítják a növényt és a talajéletet is, például 10 kg/ha tiszta foszfor hatóanyag (= 20 kg/ha MAP 12-52 műtrágya) már elég ahhoz, hogy a növény ne alakítson ki megfelelő kapcsolatot a talaj ökoszisztémával.
Permakultúra
Olyan gazdálkodási módszer, amely magában foglalja a talajban és azon élő természetes ökológiai rendszerek gondozását, és azokat utánzó vagy segítő gyakorlatokkal biztosítja az emberek és állatok számára a szükséges élelmet. A tápanyagok természetes körforgását, nyersanyagtól a hulladék felhasználásáig zárt rendszert igyekszik fenntartani, a lehető legkevesebb emberi beavatkozással.
Precíziós mezőgazdaság
Magában foglalja azokat a módszereket, amelyekkel felvehetőek és feldolgozhatóak egy terület adatai, illetve a talaj, növények állapotára és összetételére vonatkozó információk, például talajvizsgálat, műholdfotók elemzése, térinformatikai számítógépes szoftverek, és ide tartoznak azok a technológiák is, amikhez használjuk az ezekből kapott adatokat, például a tápanyagok és növényvédő szerek változó mértékű kijuttatása.
Sorköz- vagy köztes vetés
Kettő vagy több növény párhuzamos, egymáshoz közeli vetése, olyan fajtársításokból, amelyek nem nyomják el egymást.
Szakaszos legeltetés
Szabadtartású legeltetési gyakorlat, mely során tervszerűen felosztjuk a legelőnket egyenlő részekre, egyszerre csak egy részre ráengedve a legelő állatokat. Több néven, sávos-, szakaszváltásos legeltetés alatt is azt értjük, hogy a legelő egy része pihen, míg egy másikat intenzíven legelhetik és trágyázhatják az állatok. A legelő gyepét egészségesebbé teszik ezek a módszerek.
Szármaradványok
Növényi maradványok, amik a betakarítás után egy mezőgazdasági területen maradnak, szárak, levelek és gyökerek, illetve ezek darabjai.
Szénelnyelő
A szén hosszabb idejű megkötésére alkalmas erdők, mezők, talajok vagy más biológiai, geológiai egységek.
Szénlábnyom (vagy karbonlábnyom)
Az emberi környezetkárosítás egyik mértéke; személyek, háztartások vagy csoportok által kibocsátott üvegházhatású gázok összessége.
Szénmegkötés
Egy folyamat, mely során a növények kivonják a levegőben lévő szén-dioxidot és beépítik saját leveleikbe, száraikba, gyökérzetükbe és a talajba. Ezzel csökken a légkör szén-dioxid tartalma, ám a lebomló növényekből és a bolygatott talajokból idővel visszakerül a légkörbe a megkötött szén.
Szerves anyag
Az egykor élő szervezetek részecskéi, és a szerves trágya. A szerves anyag nem él, de a benne található összetett tápanyagok (például szerves szénmolekula láncok) könnyebben feldolgozható étrendet jelentenek az egészséges növények és gombák, rovarok, talajlakó életformák számára, mint például a szervetlen műtrágyák. A szerves trágyában lévő tápanyagokat így a növények nem csupán gyorsabban tudják hasznosítani, de tovább is táplálja őket, mint a műtrágya.
Takarmánynövények
Az állatok etetésére használt gabonanövények, például kukorica, árpa és búza erre a célra termelt fajtái. Vannak olyan növények is, melyek magvai helyett elsősorban a zöld részeit, szárait fogyasztják az állatok, a szálastakarmányok kiszárítva szénaként vagy alomként is használatosak az állattartásban.
Takarónövény
A főnövény betakarítása után a talajerózió megakadályozása céljából vetett növény. További előnyös hatásai között szerepel a talaj jobb vízmegtartása, a csökkenő műtrágya-szükséglet, a talajszerkezet (tömörödöttség) javulása és a megnövekedett szervesanyag-tartalom.
Talajmegőrző/talajkímélő művelés
Egy módszer az egyéves növények termesztésére, amelyben az előző évi növénymaradványok (szántóföldön leggyakrabban szármaradványok) nem kerülnek eltakarításra, hanem közéjük vetik a következő terményt. Ez a gyakorlat segíti a talajtakarást, így csökkenti az eróziót, segít megtartani a vizet és a tápanyagokat a talajban. A talajkímélő művelést folytató és talajmegújító gazdák a termésmaradványok legalább harmadát a területen hagyják.
Talajmegújító mezőgazdaság
A talajpusztulást megakadályozó és a talajt feljavító gazdálkodási technikák alkalmazása, ideértve a talaj felső termőrétegének megújítását és a biodiverzitás növelését. A talajmegújító gazdaságok ellenállóbak az éghajlatváltozással szemben, valamint a munkaműveletek csökkentett száma és olcsóbb tápanyag-gazdálkodás miatt könnyebb a megélhetésük a hagyományos (szántást végző és műtrágyákat kijuttató, sokszor monokultúrás) gazdálkodást folytatóknál.
Tömörödött talaj
Olyan talaj, ahol a talajrészecskék közötti levegős rések olyan mértékben összementek vagy lezáródtak, hogy a víz már nem tud beszivárogni a talajba, friss levegő sem tud levándorolni, és növényi gyökerek sem képesek átjutni rajta. Tömörítő hatása van például a talajon való közlekedésnek, a folyamatos taposásnak, de a nem megfelelő talajművelésnek is.
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
A légkörben lebegő gázok egy csoportja, amik a Föld felszíne közelében tartják a hőt. A hő nem képes kiszabadulni, így a légkör átlaghőmérséklete idővel megnő. Ilyen gázok többek között a szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-karbonok és a kén-hexafluorid.
Vetésforgó
Az évek során egymást követő növények, amiket egy területre vetünk. A modern ipari mezőgazdaságban jelentősen lecsökkent a vetésforgók változatossága, van, ahol csak 1-2 fajra korlátozódik. A fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok ezeken kívül még többféle növényfajt tartalmaznak a vetésforgóban, így segítenek megakadályozni és visszafordítani a biológiai sokféleség pusztulását.